Szakértők szerint minden életkornak vannak előnyei és hátrányai, de olyan, hogy legoptimálisabb időpont, nem igazán jelölhető ki a szülésre. Ez a fontos dolog minden édesanya esetében máskor optimális.
20 és 30 között
A női test ebben az időszakban a legtermékenyebb. A legtermékenyebb éveink a 20-24 éves kor, minden hónapban 20% az esélye annak, hogy megfogan a baba. Az egészségügyi problémák esélye ebben az életkorban a legalacsonyabb. A várandósság alatti komplikációk esélye is ekkor a legalacsonyabb. A fiatal szervezet a szülés után is jobban regenerálódik. Szóval testileg akár lehetne ez a legoptimálisabb időpont, de lelkileg viszont nem biztos, hogy ilyen fiatalon mindenki felkészült a gyermekvállalásra. Ekkor még kevés az az élettapasztalat, amellyel a párkapcsolatokat menedzseljük, az is, amellyel valóban megértjük, mi az a felelősség. A vetélés kockázata ebben az életszakaszban a legalacsonyabb, 9-10%.
Dóri 22 évesen lett édesanya: „Imádom, hogy ilyen fiatalon lettem mami, pedig a kisfiam csak úgy becsúszott, és a kapcsolatom az apukájával már véget ért. A terhességem könnyű volt, a szülés is gyorsan ment. Most kicsit nehéz, mert egyedül nevelem Patrikot, de ennek is megvannak a pozitívumai.”
30 és 40 között
A női termékenység az idő előrehaladtával csökkenni kezd. Ez egy folyamat, ami teljesen természetes. 35 év felett a petesejtek már nem olyan fiatalok, a megtermékenyülés nem olyan egyszerű. Ebben az életszakaszban a vetélés kockázata már 11-12% és 35 év felett már 18%, gyakoribbak a születési rendellenességek is. 35 év felett az orvosok már javasolhatnak magzatvíz-vizsgálatot, hogy kiszűrhetők legyenek az esetleges genetikai problémák. Ennek ellenére a kutatások szerint a nők 25-35-36 éves koruk körül érzik azt, hogy jó lenne kisbabát szülni, készen állnak az anyaságra. Ebben a korban már a párkapcsolat is kiforrottabb, a férfiak is érettebbnek érzik magukat az apává váláshoz. Ebben az időszakban a legnagyobb az esély az ikerterhességre.
Marcsi 35 évesen adott életet első két gyermekének: „Rengeteget dolgoztam, az idő meg csak rohant. Azon kaptam magam 30 felett, hogy ott állok egyedül. Férj nincs, gyerek nincs, és még kutyám sem volt. Már kezdtem feladni, amikor találkoztam Petivel, és egy kis idő múlva összeházasodtunk. A kislányaink születésére azonban három évet kellett várnunk. Nem jöttek könnyen. Már lombikprogramra is jelentkeztünk, sok-sok vizsgálaton estünk át mindketten. Már az időpontunk is megvolt a beültetésre, amikor várandós lettem. Spontán. Csak úgy! És ikrekkel! Hihetetlen ajándéknak tartottuk, és így is fogjuk fel mind a mai napig Annabella és Johanna érkezését.”
40 év felett
Ilyenkor a teherbeesés esélye minden hónapban 5%. Az ösztrogén szintje már csökkenőben van. A vetélés kockázata már igen magas, 30% körüli, aminek több oka lehet: a petesejtek már nem fiatalok, a minőségük romlik, egyre több köztük a hibás petesejt, a megtermékenyített petesejtnél sokszor léphet fel olyan probléma, ami meghiúsítja a terhességet. Sokszor a méh fala is túl vékony, vagy a vérellátása nem kielégítő. Többször fordul elő terhességi cukorbetegség vagy magas vérnyomás. Az orvosok több ultrahangos vizsgálatot rendelhetnek el, és több tesztet végeztetnek el, mivel a genetikai rendellenességek kockázata is ugrásszerűen megnő. Lelki értelemben ebben az időszakban már nagyon felkészültek a nők, mégis sokan aggódnak, hogy túl idősek, nem tudnak majd elég ideig vigyázni a gyermekükre. Sokan arról mesélnek, hogy ebben az életkorban gyermeket vállalni nem egyszerű dolog. Sokan nézik felelőtlennek a negyvenen túli anyákat, és sokan ítélkeznek felettük.
Andrea 43 évesen lett édesanya: „Az életem nem alakult szerencsésen. Kétszer voltam férjnél. Az első férjemet nagyon fiatalon, 25 évesen elveszítettem egy autóbalesetben, szinte még nem is éltünk. A második férjemmel elváltunk 10 év házasság után. Nem lett gyermekünk, amit ő nem tudott feldolgozni. Vizsgálatokra viszont nem volt hajlandó, inkább elhagyott. 40 éves elmúltam, amikor találkoztam egy férfival, akinek nem az volt az első kérdése hozzám, hogy van-e gyerekem, vagy szeretnék-e. Én már lemondtam arról, hogy anya legyek, de szerelmes lettem, és a dolgok csak úgy megtörténtek. Nem házasodtunk össze, mert nem érezzük szükségét. A gyermekünk, Dávid most egy éves. Császármetszéssel szültem, makk egészséges kisfiú volt, és mind a mai napig egy csoda. Boldog vagyok, hogy megtapasztalhattam ezt az érzést. Nem tervezek semmit, csak megélek minden egyes percet, amit a gyermekem ad nekem.”
Tarjáni Rita
