Magyarországon még mindig sok a korán érkezett baba, de a tendencia javul. Egy átfogó tanulmány készült a közelmúltban a koraszülés kockázatának visszaszorításáról. A Semmelweis Egyetem tanulmánya a legátfogóbb ebben a témában, amely 13 tanulmány eredményeit dolgozza fel, közel 150 000 várandós nőt vizsgálva. Arra jutottak, hogy átlagosan 29%-kal csökkenthető a koraszülés kockázata a hüvelyflóra terhesség alatti szűrésével.
Megdöbbentő adatok
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint koraszülött az a kisbaba, aki a terhesség 37. hete előtt érkezik a világra. A koraszülés gyakorisága világszerte 5-18%. 2020-ban közel 13.5 millió kisbaba született túl korán, ami azt jelenti, hogy átlagosan tíz szülésből egy koraszülés volt. Évente sajnos több százezer koraszülött baba életét nem tudják megmenteni az orvosok. Magyarországon kicsit jobb a helyzet a nemzetközi átlagnál, a szülések 8-9%-a koraszülés. A tapasztalat azt mutatja, hogy azoknak a kisbabáknak, akik 1 kiló alatti súllyal születnek (általában a 28-30. terhességi héten), kicsi az esélyük a túlélésre.
A koraszülés
A koraszülés a legtöbbször két okra vezethető vissza. Egyrészt a szakemberek beindíthatják a szülést valamilyen egészségügyi ok miatt, másrészt magától, spontán is beindulhat a szülés az előre kiszámított normál időpont előtt. A spontán koraszülés hátterében húzódhatnak többek között genetikai tényezők, de okozhatja valamilyen fertőzés és a méhszáj-elégtelensége is. De mi is az az abnormális hüvelyflóra? Erről abban az esetben lehet beszélni, ha a hüvelyflórában lévő baktériumok egyensúlya felborul, a savas közeg pH-értéke emelkedik és a lúgos irányba tolódik. Ennek sokféle indoka lehet, de legtöbbször a helytelen étkezés, a stressz, a strandoláskor összeszedett fertőzés, esetleges antibiotikum-szedés áll a háttérben, illetve a várandósság maga is okozhatja. Ebben a lúgos közegben a rossz baktériumok nagyon könnyen elszaporodhatnak, a fertőzés pedig felszállhat, a méhszáj rövidülhet, és ez az egész végül koraszüléshez vezethet.
A bakteriális vaginózis, vagyis a káros baktériumok túlsúlya több tünettel is együtt jár. Ilyenek például a hüvelyi fájdalom, a rossz szagú folyás, az égő érzés. Ám sajnos az is előfordul, hogy a probléma tünetmentes marad. A szűrővizsgálatok ebben az esetben nagy jelentőséggel bírnak, hiszen csak így derülhet fény arra, hogy baj van.
Komplex kutatás
A magyar kutatók a 13 tanulmány adatait összehasonlítva, szám szerint 143 534 szülést elemezve vonták le következtetéseiket. A vizsgálatuk fókuszában az volt, hogy vajon a terhesség alatt végzett hüvelyflóra-szűrés csökkenti-e a koraszülések bekövetkezésének kockázatát. A kutatások eredményei szerint az 1 kiló alatti súlyú koraszülött babák esetében akár 67%-kal csökkenthető a koraszülés kockázata akkor, ha az anyánál történik hüvelyi kenetvétel. A Semmelweis Egyetem kutató-nőgyógyászai szerint a rendszeresen végzett hüvelyflóra-szűrés 29%-kal csökkentette a koraszülések előfordulásának esélyét, 36%-kal csökkent a nagyon alacsony, vagyis 2500 gramm alatti születési súly előfordulásának, 49%-kal a 32. hét előtti szülés esélye. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy minél előbb jön világra egy koraszülött kisbaba, annál biztosabb, hogy valamilyen fertőzés állt a koraszülés hátterében.
Magyarországon nagyon komoly és jelentős terhesgondozási protokoll van érvényben, ennek ellenére a hüvelyflóra-szűrés ennek még nem része. A magyar kutatók bebizonyították, hogy az egyszerű és olcsó rutinszűrések mint a pH-érték-szűrés, a Gram-festés vagy ezek kombinációja, csökkenthetik a koraszülés kockázatát és az időben felfedezett bakteriális fertőzésre több terápiás módszert is lehet alkalmazni.
Kovács-Hain Zsuzsa
Forrás: https://www.nature.com/articles/s41598-023-40993-x#ref-CR3
