Az, hogy az anya életmódja hatással van a magzatra, nem titok. Számos vizsgálat rámutatott azonban arra, hogy a születés utáni életünket is befolyásolja az, hogy milyen hatások értek bennünket a fejlődés hónapjaiban. A kis születési súly többféle felnőttkori betegség emelkedett kockázatával kapcsolatba hozható, például a szív-érrendszeri betegségekkel és a 2-es típusú cukorbetegséggel is.
A „Barker-hipotézis”
David Barker angol epidemiológus 1990-ben írta le először azt a megfigyelést, hogy a kis születési súly a felnőttkori egészségi állapotra is hatással lehet. Ezt a megállapítást „Barker-hipotézisnek”, vagy „magzati programozásnak” nevezzük. A mai megfigyelések szerint is erős kapcsolat mutatható ki számos kórkép és a kis születési súly között. A csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a koszorúér-betegség, egyes rosszindulatú daganatok és néhány autoimmun, valamint pszichiátriai kórkép esetében egyértelműen kimutatható a kapcsolat.
David Barker megállapítása ma már világszerte elfogadott, miszerint a felnőttkori betegségek magzati eredetűek és gyakran nem genetikai természetűek, hanem elsősorban a táplálkozással kapcsolatosak. Ennek köszönhetően ma már többet tehetünk a születendő kisbabák egészsége érdekében.
Kiegyensúlyozott anyai étrend – egészséges magzat?
Amikor valaki felnőttként cukorbeteg, szívbeteg lesz, esetleg túlsúllyal küzd, felmerül a méhen belüli időszak jelentősége. A kismama étrendje bizonyítottan hatással van a baba későbbi, krónikus betegségeinek kialakulására. A méhen belül a baba ugyanis felkészül arra, hogy milyen élet várja akkor, ha majd megszületik. Ha kevés jó minőségű táplálékhoz, ezáltal kevés jó minőségű tápanyaghoz jut, a teste „megtanul” raktározni. Ha azonban az anyai étrend kiegyensúlyozott, jó minőségű tápanyagokban dús, a magzat a születése után is erre „számít” majd.
Természetesen nemcsak az étrend, hanem az életmód más aspektusai is számítanak, például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fokozott stressz és még a magas koleszterinszint is.
Ha a magzat valami oknál fogva nem jut elegendő tápanyaghoz, a fejlődése lelassul, hiszen a túlélésre tartalékol mindent. Kevés tápanyag felhasználásával kell kifejlődnie, így viszont a későbbi betegségek esélye növekszik. Ezért is nagyon fontos, hogy azokban a bizonyos szenzitív fejlődési periódusokban, amikor adott szerveknek ki kell fejlődniük, mindenhez hozzájusson a magzat. A szenzitív periódus minden létfontosságú szervnél más, ha azonban nem kap megfelelő mennyiségű tápanyagot az adott időszakban, akkor a kérdéses szerv kisebb lesz, így a kapacitása is csökkenhet – emiatt betegségek alakulhatnak ki. Például a hasnyálmirigy kapcsán a cukorbetegség.
Mit tehet az anya?
A kiinduló tápláltsági állapot és az eltérő táplálkozási szokások miatt elengedhetetlen a szervezet raktárainak feltöltése. Mivel általában nem ismert, hogy melyek azok a tápanyagok, amelyekből a fogantatáskor hiány mutatkozik, már a babatervezéskor érdemes lehet komplex, a tápanyagok széles palettáját tartalmazó várandósvitaminnal kiegészíteni az egyébként kiegyensúlyozott, vegyes étrendet.
Elengedhetetlen például a folsav, a vas és a cink, hiszen mindhárom tápanyag fontos szerepet tölt be a magzati korban, sőt, már előtte is.
- A folsav szerepet játszik a sejtosztódásban és részt vesz az anyai szövetek növekedésében, a vérképzésben. Az alacsony folsavszint bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázati tényezője. 400 mikrogramm bevitelével érhető el normál folsavszint már a fogamzást megelőzően legalább egy hónappal és a fogamzást követő három hónapban.
- A várandósság élettani szempontból egy vashiányos állapot, ami minden újdonsült kismamát érint. Ebben az időszakban a vasraktárak feltöltése a cél.
- A cink szerepet játszik a normál termékenység és szaporodás fenntartásában, tehát már a tervezés időszakában is szükséges.
A várandósság megnövekedett tápanyagigénnyel jár. Fontos, hogy a tápanyagok pótlása kiegyensúlyozottan történjen a várandósság végéig és az anyatejes táplálás alatt is.
„Kilenc hónap, amely egy életen át tart”. Egész életünkre kihat a méhen belüli létünk, nem mindegy hát, hogyan töltjük azt.
Kovács-Hain Zsuzsa
Forrás:
432/2012/EU rendelete
1924/2006/EK rendelete
Magyar Nőorvosok Lapja 2020;83:239-241.
Dr. Farkas Péter (2021) Vasanyagcsere gyakorlati kérdései várandósság során. Elhangzott: UPDATE 2021. A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Szakmai Virtuális Továbbképző Tanfolyam
Konrad Grzeszczak, Sebastian Kwiatkowski, Danuta Kosik-Bogacka: The Role of Fe, Zn, and Cu in Pregnancy. Biomolecules 2020, 10(8), 1176
“Nine months that last a lifetime” Danish National Birth Cohort
