Az első várandósságom idején mindenhonnan kaptam tanácsokat. Olyanokat is, amelyeket kértem, és olyanokat is, amelyeket nem. Az utóbbi típusból volt több, hiszen ilyenkor mindenki mindig jobban tudja, mit, hogyan tegyen egy várandós kismama. Azonban utólag rájöttem, van néhány olyan dolog, amit jó lett volna tudni még a szülés előtt.
1. AZ EGÉSZSÉG MINDENNÉL FONTOSABB
Amíg csak ketten voltunk a férjemmel, nem is gondolkodtam azon, hogy egy szimpla megfázás milyen problémákat okozhat az élet folyásában. Fogalmam sem volt arról, hogy egy kisgyerek milyen gyakran betegszik meg, és csak a régi, jól bevált módszerekkel voltam tisztában, már, ami a gyógyítást, gyógyulást illeti. Igaz, azok többnyire működtek, de jó lett volna tudni néhány ernatív módszerről is, csak, hogy legyen valami a zsebemben, amit előránthatok, ha kell. Az pedig, hogy mennyire nem tudom kontroll alatt tartani a gyermekem betegségeit, nem tudom őt megvédeni attól, hogy az oviban, suliban elkapjon mindenfélét. Jó lett volna, ha tudom, hogyan előzzem meg ezeket, hogyan erősítsem még jobban az immunrendszerét, és hogyan gyógyuljon antibiotikumok nélkül.
2. AZ ANYASÁG A LEGNAGYOBB BOLDOGSÁG – ÉS NEM KELL TÖKÉLETESNEK LENNEM BENNE
A vajúdás óráiban nagyon jó lett volna, ha azt tudom mondogatni magamnak, hogy ez megéri, mert akkora boldogságban lesz részem, hogy megszólalni nem tudok majd. Persze, azzal tisztában voltam, hogy nagyon jó lesz végre a kezemben tartani azt, akire kilenc hónapja várok, de az, hogy semmilyen más öröm még csak meg sem közelítheti az anyaság örömét, fogalmam sem volt.
Jó lett volna tudni, hogy teljesen átalakul majd az életem, kialvatlan leszek, és sokszor ideges, de ez sem fog érdekelni, túlélem, és még boldog is leszek ettől. Jó lett volna tudni, hogy én vagyok számára az anya, nem kell, hogy tökéletes legyek, csak szeretetre és törődésre van szüksége.
3. NEM VAGYOK EGYEDÜL
Az embernek mindig a saját gondja a legnagyobb. Mindegy, hogy miről van szó – ha elvágom az ujjam, az annyira fáj abban a pillanatban, hogy az sem lenne rosszabb, ha nem lenne ujjam. Sosem gondoltam végig, hogy milyen kihívás lesz számomra az anyaság. Azonban soha nem mertem erről beszélni, mert nem tudtam, vagy nem tudatosítottam, hogy nem csak én vagyok ezzel így. Mindig azt hittem, csak én szenvedek ennyire, csak nekem nem megy, csak én leszek borzalmas anya. Később persze rájöttem, hogy inkább azok vannak kevesebben, akiknek ez nagyon könnyű és felhőtlen.
4. SZÜLÉS UTÁN MINDEN TELJESEN MEGVÁLTOZIK MAJD
Nem vagyok teljesen bolond, tudtam, hogy a szülés megváltoztatja majd az életünket, hiszen ott lesz egy kisbaba, akiről gondoskodni kell. Azt viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy minden fenekestül fordul fel, teljesen más lesz fontos, mint a kicsi születése előtt. Mit ne mondjak, egy jó nagy vödör hideg vízzel ér fel az a felismerés, hogy innentől kezdve a reggeli kávét tényleg hidegen fogom meginni, és a hajmosás is valódi kihívás. A vicc az, hogy ez nem zavar. Ki érti ezt?
5. AZ ÉN KISBABÁM – AZ ÉN ÉLETEM
Kéretlen tanácsokból nemcsak a szülés előtt, hanem utána is nagyon-nagyon sok volt. Jó lett volna tudni, hogy hogyan szereljem le ezeket, és hogyan ne legyen bűntudatom amiatt, hogy én nem úgy csinálok valamit, ahogy az anyukám vagy az anyósom. Át kellett volna látnom elsőre, hogy az én gyerekemnek nem ők az anyukája, hanem én, én vagyok neki a legjobb, nem más. Nem szabadott volna magam másokhoz hasonlítani, hiszen mindenkinek mások a prioritásai, másféle életet él, a kisbabája is teljesen más. Szerencsére.
6. A MAGÁNY HŰSÉGES TÁRS
Mennyire jó lett volna előre tudni, hogy rengeteget leszek egyedül. Hiába van velem a gyermekem, hiába foglalja le az időmet, mégiscsak egyedül vagyok. A magány hű társ – ezt is jó lett volna tudni. A magány mellé viszont kaptam valamit: végtelen, feltétlen szeretetet, amit a babám adott nekem. És ez mindenért kárpótol.
7. A HIBÁK KELLENEK
Ó, ha tudtam volna előre, hogy mennyit fogok hibázni! Könnyebb lett volna az élet, hiszen el tudtam volna kerülni őket, vagy legalábbis néhányat. Minden szülő küzd ezekkel, és az út közben jön rá egy csomó dologra, hiszen mindenkinek más működik a gyermeknevelés útvesztőjében. A hibák viszont segítenek abban, hogy jobb anyává, jobb szülővé váljak. Ebből tanul a gyermekem is, ugyanis senki sem tökéletes, de az jó, ha arra törekszik.
Tarjáni Rita
