A téli hónapok nemcsak a megfázásos megbetegedések számát növelik, hanem az immunrendszert is komoly próbatétel elé állítják. A kevesebb napsütés, az egyoldalúbb étrend és a fokozott stressz együttesen gyengíthetik a szervezet védekezőképességét, ami hosszabb távon az általános egészségi állapotra és a hormonális egyensúlyra is hatással lehet. Mindez különösen fontos kérdéssé válik azok számára, akik tudatosan készülnek a gyermekvállalásra. A téli immuntámogatás szerepéről, valamint annak termékenységgel való összefüggéseiről Dusa Fanny klinikai dietetikussal beszélgettünk.
Miért tekinthető a téli időszak az immunrendszer szempontjából különösen kritikusnak, és milyen élettani folyamatok magyarázzák ezt?
A téli időszakban az immunrendszer terhelése jelentősen megnő, miközben a szervezet védekezőképessége gyakran csökken. A napsütéses órák számának csökkenése következtében visszaesik a szervezet D-vitamin termelése, amely kulcsszerepet játszik az immunválasz szabályozásában. A hideg idő miatt kevesebb időt töltünk a szabadban, megnő a zárt térben terjedő fertőzések kockázata, emellett az étrend is gyakran egyoldalúbbá válik. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezet immunológiai egyensúlya könnyebben felboruljon.
Milyen táplálkozási hiányállapotok fordulnak elő leggyakrabban a téli hónapokban, amelyek közvetlenül gyengíthetik az immunvédekezést?
A klinikai gyakorlatban a téli időszakban leggyakrabban D-vitamin-, C-vitamin-, cink- és szelénhiánnyal találkozunk, de nem ritka a vashiány és a B-vitaminok elégtelen bevitele sem. Ezek az állapotok rontják az immunsejtek működését, lassítják a kórokozókkal szembeni válaszreakciókat, és növelik a fertőzések súlyosságát. Emellett az omega–3 zsírsavak alacsony bevitele a gyulladásos folyamatok fokozódásához vezethet, ami tovább terheli az immunrendszert.
Mely tápanyagok játszanak kulcsszerepet az immunrendszer optimális működésében, különösen a hideg évszakban?
Az immunrendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-ellátottság, amely az immunválasz finomhangolásában vesz részt. Az optimális az lenne, ha mindenkinek minimum 100 lenne a D-vitamin szintje, ehhez képest az esetek nagy többségében a 75-öt, vagyis a minimumot is alig éri el. PCOS, inzulinrezisztencia és pajzsmirigybetegségek esetén mindenképp pótolni kell, de a téli időszakban mindenkinek ajánlott a napi 2000-3000 NE D-vitamin bevitele. A másik fontos tápanyag az E-vitamin, amiből táplálkozással nem viszünk be elegendő mennyiséget, holott az immunrendszerre jótékony hatással van, és a termékenységet is befolyásolja. A C-vitamin antioxidáns hatása révén támogatja a sejtvédelmet, azonban a bevitelével óvatosnak kell lenni. Túl nagy dózisban megterheli a vesét. A cink és a szelén nélkülözhetetlenek az immunsejtek éréséhez és működéséhez, ugyanakkor a hormonok működésébe is beleszólnak, és a petesejtek működését is kedvezően befolyásolják. A B-vitaminok az energiatermelésen keresztül járulnak hozzá a védekezési folyamatokhoz. Fontos még a megfelelő folát bevitel. A folát a folsav biológiailag aktív formája, ami könnyebben hasznosul. Külön hangsúlyt érdemelnek a bélflórát támogató pre- és probiotikumok, mivel az immunrendszer jelentős része a bélrendszerhez kötődik. A probiotikumok a hüvelyflórát is erősítik. Ez azért is nagyon lényeges, mert a hüvelyflóra felborulása esetén a fertőzések is könnyebben felütik a fejüket. A mikrobiom állapota nagyon sok mindent meghatároz. Ha a bél-immunrendszer-hormonrendszer tengely megsérül, akkor lehet, hogy a már meglévő krónikus betegségek fokozódnak, megváltozhat a menstruációs ciklus is.
Hogyan hat a tartós, alacsony szintű gyulladás és az immunrendszer túlterheltsége a hormonális egyensúlyra és a termékenységre?
A krónikus, alacsony fokú gyulladás olyan állapotot teremt, amelyben a szervezet folyamatos készenléti üzemmódban működik. Ez megzavarhatja a hormonális szabályozást, befolyásolhatja az ovulációt, a ciklus rendszerességét, valamint a spermaképzést. Az immunrendszer tartós túlterheltsége fokozott stresszválasszal jár, amely a kortizolszint emelkedésén keresztül kedvezőtlenül hathat a nemi hormonok egyensúlyára és a reproduktív folyamatokra.
Látsz-e összefüggést a nehezített teherbeesés kapcsán a nem megfelelő immunstátusz és a reproduktív funkciók romlása között?
A gyakorlatban gyakran tapasztaljuk, hogy nehezített teherbeeséskor jelen vannak bizonyos mikrotápanyag-hiányok, illetve a gyulladásos állapotok enyhébb, de tartós jelei. Ezek az eltérések hatással lehetnek a petesejtek és a spermiumok minőségére, valamint a méhnyálkahártya befogadóképességére. Az immunológiai egyensúly felborulása így közvetett módon is csökkentheti a fogantatás esélyét. Alacsony szintű gyulladás gyakran előfordul nők esetében. Már maga a beágyazódás is egy immungyengítő folyamat. Koraterhességben is gyengül az immunrendszer- ezért nagyon fontos, hogy gondoskodjunk megfelelő védelméről.
Tapasztalataid szerint a célzott étrendi beavatkozások és a mikrotápanyag-pótlás milyen mértékben tudják támogatni a fogantatási esélyeket a téli időszakban?
A célzott étrendi beavatkozások célja nem csupán a hiányállapotok pótlása, hanem az immunrendszer tehermentesítése és a gyulladásos folyamatok mérséklése is. Személyre szabott mikrotápanyag-pótlással, megfelelő fehérje- és zsírsavbevitellel, valamint a bélflóra támogatásával hosszabb távon javítható a hormonális egyensúly és a reproduktív funkciók működése.
Milyen életmódbeli tényezők képesek egyszerre befolyásolni az immunrendszert és a termékenységet, és ezekre milyen gyakorlati tanácsokat adnál?
Az immunrendszer és a termékenység szorosan összefügg az életmóddal. A krónikus stressz, az alváshiány, a rendszertelen étkezés és a mozgásszegény életmód mind rontják az immunválaszt és a hormonális egyensúlyt. Gyakorlati szinten a rendszeres, mérsékelt intenzitású testmozgás, a megfelelő alvásidő biztosítása, valamint a tudatos stresszkezelés alapvető fontosságú, különösen a téli időszakban. A tápanyagpótlás és a táplálkozás kapcsán a legfontosabb az egyensúly!
Milyen preventív szemléletet javasolnál azok számára, akik a téli hónapokban szeretnék egyszerre erősíteni immunrendszerüket és tudatosan készülnek a gyermekvállalásra?
A preventív szemlélet lényege az előrelátás és a következetesség. Érdemes már a téli időszak elején szakemberrel egyeztetni, felmérni az esetleges hiányállapotokat laborvizsgálatokkal, és tudatosan felépített étrendet követni. Nem vagyunk egyformák, nincs két egyforma eset, ezért nem mindenkinél lehet egységes „receptet” követni a tápanyagpótlás kapcsán. Az immunrendszer támogatása, a gyulladásos terhelés csökkentése és a hormonális egyensúly optimalizálása egymást erősítő folyamatok, amelyek hosszabb távon az általános egészségi állapotot, így közvetve a fogantatás esélyét is kedvezően befolyásolhatják.
Kovács-Hain Zsuzsa
Gravida Optima étrend-kiegészítő
Az étrend-kiegészítőnem helyettesíti a kiegyensúlyozott vegyes étrendet és az egészséges életmódot. A készítmény nem szolgál betegség kezelésére, gyógyítására. Az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! Gyermek elől elzárva tartandó!
Document ID: KEDP/DAFUF3, Lezárás dátuma:2026.01.28.
