ANYÁNAK LENNI JÓ!

Természetesen minden család és minden anya életében vannak fennakadások, kisebb-nagyobb nehézségek, amelyeket le kell küzdeni, de ennek ellenére minden nap újra kezdjük, újra adunk magunkból egy nagy-nagy szeletet.

Bevallom, a gyerekeim születése előtt voltak rózsaszín elképzeléseim az anyaságról ugyanúgy, mint a legtöbb kismamának. Azt gondoltam, felhőtlen gyermekkor vár a gyerekeimre, én pedig majd a legkiegyensúlyozottabb anyuka leszek a Földön. Nem így lett. A sok buktató és akadály között próbálok egyensúlyozni, hogy azt az elképzelt, felhőtlen gyermekkort élhessék a gyermekeim, és ez bizony stresszes, valljuk be. Semmi sem úgy sikerül, ahogy elképzeltem, és az életem nem áll másból, csak a dolgok újratervezéséből. De boldog vagyok, büszke, hiszen van két csodálatos kislányom, akikkel nem mindig minden fenékig tejfel (ahogy szokták mondani), de az élet amúgy sem tökéletes. Tanítjuk egymást, és igyekszünk úgy élni, hogy ha majd egyszer visszagondolunk együtt a gyerekkorukra, az emlékek édesek legyenek, mint egy jó, érett őszibarack.

Megkértem a lányaimat, hogy néhány gondolatban mondják el, miért jó nekik, hogy én vagyok az anyukájuk (ha egyáltalán jó nekik )

Panka (13 éves és nagyon elfogult): „Azért szeretem anyát, mert okos, vicces, szép és megértő! Ő a legjobb anya és halkan megsúgom, hogy a legjobb pék is. Szóval ő egy tündér, akinek nincs szárnya.”

Zsófi (10 éves és nagyon-nagyon elfogult): „Én azért szeretem anyát, mert gondoskodó és szerető anya. Sportosan öltözik és szép, menő és nagyon jókat főz, süt. Ő olyan anya, akiről sose feledkezem meg. Ő a nagy szíve a családnak.”

NÉHÁNY ÉDESANYÁT FELKÉRTEM, FOGALMAZZA MEG, MIÉRT JÓ ANYÁNAK LENNI, ÉS PERSZE A GYERKŐCEIKET IS MEGKÉRDEZTEM, ŐK MIÉRT SZERETIK MINDENKINÉL JOBBAN AZ ÉDESANYJUKAT.

Kitti: „Egy nő a gyermeke születése után fedezi csak fel igazán, hogy mi mindenre képes, s minden nappal tanul valami újat a gyermeke által.”

Kittivel nem volt egyszerű dolgunk a két kis örökmozgót rábírni arra, hogy elmondják, miért szeretik az anyukájukat, de azért két rohanás közt csak megtudtuk:

Barni: „Mert szeretek vele legózni.” és Bori: „Mejt!”

Nikol: „Anyának lenni számomra igazi csoda, benne gyönyörködni, őt hallgatni a világ legszebb dolga. Sokáig vártunk a kisfiunkra, de mégsem gondoltam, hogy ennyire lehet valakit szeretni, és egy édesanya minden sejtjével és minden pillanatban a gyermekére gondol. Bár vezető beosztásban dolgoztam, számomra az anyaság hozta el az igazi beteljesülést és az igazi multitaskingot. Általa egészen máshogy értékelem már a világ dolgait, hiszen a kisfiam szemével látom az eddig észre sem vett szépségeket, apró örömöket, faleveleket. Ma már sokkal fontosabb lett dalolva gesztenyét gyűjteni, mint bármi más.”

Nikol kisfia, Marci még csak kétéves. Ő ezt mondta az anyukájáról: „Azért szeretem anyát, mert imádom!”

Kriszti: „Teljesen új értelmet nyer az életed. Az érzés, amit egy csöpp lélek ad azzal, ahogy a születésénél felsír, ahogy rád néz, ahogy megölel, ahogy megpuszil (csak még egyet, mielőtt indulsz), amikor érzed azt, hogy te vagy neki a világ, az a csoda. Minden nehézség eloszlik, ellágyul a szíved. Az anyaság megerősít, nincs akadály vagy lehetetlen, csakis az, ami a legjobb neki. Az anyaság nem egyszerű, de a kihívások legyőzése megerősít, a sok boldog pillanat pedig feledtet. Anyának lenni egy csoda!”

Kriszti kislánya, Adél hároméves, és már egy igazi nagylányos gondolattal fogalmazta meg, miért szereti az édesanyját: „Azéjt, mert én mindig veled akajok aludni. Egymás fojmái vagyunk.” (Az utolsó mondat valószínűleg azt jelenti, egyformák vagyunk! )

Angéla: „Ez az egyetlen emberi kapcsolat, ami által egy nő megtapasztalhatja a feltétel nélküli szeretet érzését.”

Angéla kislánya, Anna: „Mert nagyon finomakat főz és megteljesíti azt, amire kéri az egész család.”

Gabi: „Nagyon nehéz megfogalmazni mindazt, amit az anyaság jelent, hiszen nemcsak öröm, szeretet, hanem aggódás és féltés is. Rengeteg érzés kavarog egyetlen szóban. Az, hogy egyáltalán van, létezik a kislányom, felfoghatatlan és földöntúli öröm számomra. Nem emlékszem arra, milyen volt a születése előtt. Ő határozza meg az én életem is, ami vele lett teljes, kerek egész.”

Gabi kislánya, Lilien már iskolás nagylány, harmadikos. Nagy köztük az összhang, és ezt Lilien meg is fogalmazta: „Azért szeretem anyukámat mert kedves, játszik velem, és segít a tanulásban mindentől megvéd és soha nem hagyna el.”

Niki: „Anyának lenni azért jó,mert annyi szeretetet, megbecsülést, rajongást kapok a fiúktól (a férjemet is beleértve),ami átsegít a legkimerítőbb időszakokon is…mindig van miből töltekezni.” Niki három kisfiú anyukája.

Dávid: „Azért szeretlek mama,mert mindig mindent megteszel nekem.”

Matyika: „Azért szejetlek,mert jó vagy nekem, imádom az ijjatodat és a bőjödet. És gyönyöjű a hajad.”

Barni: „Mert minden nap elviszel edzésre és mindent megteszel, akkor is, ha fáradt vagy!”

JÖJJÖN MOST NÉHÁNY KISGYEREK, AKIK SZINTÉN ELMONDTÁK, MIT JELENT NEKIK AZ ÉDESANYJUK.

Lia (8 éves): „Megvigasztal, mindig játszik velem, mindig elmegy velem a játszótérre!”

Gergő (4 éves): „Anya azért aranyos, mert mindig főz nekem azt, amit szeretek. És játszik velem meg a Brúnóval. A Brúnó az kutya. Neki is anya az anyukája.”

Zsuzsi (5 éves): „Anya a barátnőm és nagyon szeretem őt. Azért szeretem, mert mindig nevetünk együtt és barbizik velem.”

Tomika (3 éves): „Azéj szejetem az anyááát, mejt mindig olyan szép és ijjatos. Nagyon jó, amikoj megölel és megpuszilja az ajcomat. Én is megpuszijom.”

Flóra (7 éves): „Azért szeretem az anyukámat, mert belőle csak egy van az egész világon, és ő az enyém. Nagyon boldog vagyok, hogy ő az én anyukám!”

Ottó (6 éves): „Azért imádom anyát, mert bármit mondok neki, mindig meghallgatja, akkor is, ha kevés az ideje. Mindig megölel és megpuszil.”

Gréti (9 éves): „Anya mindig mellettem áll, még akkor is, ha butaságot csináltam. A legjobb anyuka a világon, és nagyon szeretem, ha énekel a konyhában. Akkor tudom, hogy boldog.”

Dani (2 éves): „Szejetem anyát. Imádom. Mejt.”

Anyának lenni nem könnyű feladat. Sokszor érezzük, hogy elérkezünk a határainkhoz, és lassan felőröl a folytonos aggódás, féltés, és a kétség, hogy nem vagyunk elég jók. Bennem is megfogalmazódik ez sokszor, de olyankor az vigasztal, hogy a gyermekeim és a férjem szeretnek. Az ő lényükből építem újjá a sajátomat minden alkalommal, amikor mélyponton vagyok. Eldöntöttem, hogy a jó dolgokra koncentrálok, amelyek pozitív energiákkal töltenek fel. Hidd el te is magadról, hogy elég jó vagy, hiszen a gyerekednek, gyerekeidnek te vagy a tökéletes, az egyetlen anya.

Dr. Vekerdy Tamás szerint: „Ne legyünk tökéletes anyák, nem is tudunk azok lenni, ne szorongjunk, ne görcsöljünk ezen. Éljünk úgy, mintha többé-kevésbé normális emberek lennénk. Az élet nehéz, és együtt küzdjük magunkat végig ezen a gyerekeinkkel. Nem tökéletesnek, nem zseniálisnak kell lenni. Amikor lehet, jelen kell lenni. Kongruensnek, önmagammal azonosnak kell lenni.”