A régi időkben minden olyan teendő, ami a kisbaba körül adódott, az édesanyák dolga volt. Ez mára szerencsére megváltozott, és az édesapák is egyre több időt töltenek gyermekeikkel a kezdeti időszakban is. Öt kedves olvasónk mesélt arról, hogy náluk hogy zajlanak a mindennapok, apa miből veszi ki a részét lelkesen.
„Nálunk a fürdetés mindig apa dolga.” – meséli nevetve Gerda, az egyhónapos Lili anyukája. „Lili az első gyermekünk, ezért mindketten kicsit meg voltunk ijedve, hogy vajon megbirkózunk-e a ránk váró feladattal. A férjem sokat dolgozik, de fürdetésre mindig hazaér. Keveset vagyunk együtt, de az este szent és sérthetetlen, mindig, minden körülmények között betartjuk, hogy apa és Lili együtt lehessenek egy kicsit. A tervem az, hogy a férjemet több dologba is bevonom majd, ami a kislányunkkal kapcsolatos. Ez nemcsak azért jó, mert nekem segítség, hanem azért is, mert Liliben kialakítja az apához való szoros kötődést, ami szerintem nagyon fontos. Szerencsére a férjem is nyitott mindenre, ha kell, pelenkázza Lilit, és nem szalad ki a szobából, ha kakis a pelus.”
„A pelenkázás volt az egyetlen olyan dolog, amit a férjem kicsit tartózkodott.” – mondja Anna, aki a most kétéves Patrik anyukája. „Természetesen, ahogy telt az idő, megszokta ezt is, beletanult, és minden ment, mint a karikacsapás. Most már Patrik bölcsibe megy, teljesen szobatiszta, így most már más teendők jutnak apának körülötte. Folyamatosan fejlődik, érik és mélyül a kapcsolatuk, amit nagyon jó érzés figyelni.”
„Nálunk apa dolga az esti mese.” – meséli Kitti. „Dávid egészen pici korától hallgat meséket az édesapjától, ami nagyon közel hozta őket egymáshoz. Én is próbálkoztam néha a meseolvasással, de Dávid azt mondta, apa jobban csinálja. Így ez maradt az ő feladata. A fürdetés viszont az én reszortom, ami szuper, mert a baráti körünkben mindenhol az apa fürdet. Én imádok Dáviddal játszani, miközben fürdik. Most hároméves, már ismeri a dínókat, és kis műanyag dinoszauruszokkal szokott fürdeni. Én mindig az öreg dínóval vagyok, és így kanyarítunk egy-egy kis történetet minden fürdéskor. Ez a mi meseidőnk.”
„A munkám miatt a férjem van otthon a kisbabánkkal, Árminnal.” – mondja Hanna. „Ármin most lesz egyéves, és nagyon nyílik a figyelme, minden érdekli. A férjem nagyon jó apa, minden területen igyekszik a 100%-ot nyújtani. Sokaknak egy kicsit fura ez a felállás, ami nálunk van, kaptunk már sok elítélő szót is. Azonban úgy érzem, Ármin tökéletes kezekben van az édesapjánál minden nap. A férjem tökéletesen helyt áll. Az esti fürdetés, a mese azonban az én dolgom, így bármilyen elfogl vagyok is, sietek haza, hogy együtt lehessek a kisfiammal.”
„A mi családunkban nincs igazi feladatmegosztás.” – mondja Lara, a féléves Dóri és Dalma anyukája. „Az ikrek olyan sok feladatot adnak, hogy örülünk, ha mindent el tudunk végezni körülöttük. Szuper érzés, hogy két gyermek szülei lehetünk, ez igazi ajándék, bár néha úgy érezzük, hogy nagyon sok, és nehéz dolgunk van. A gyerekek mosolya azonban mindennél többet ér. Az ikrek tápszeresek, így az esti etetés élményét is meg tudom osztani a párommal, aki nagyon lelkes. Ilyenkor mindig együtt vagyunk, elcsendesedik a család, és csak a lányokra figyelünk. Megnyugszunk mindketten, és a picik is. Nagyon jó érzés ez.”
„Nálunk eléggé klasszikus a felállás.” – meséli Janka, akinek három gyermeke van, a legkisebb, Jázmin még csak két és fél hónapos. „A gyerekek körül majdnem mindent én csinálok, a férjem két állásban dolgozik. Azért sokszor mondja, hogy nagyon hiányzik neki a valódi apaság, hiszen alig látja a csemetéit. Azért mindig jut egy kis lopott idő a nagyobbakkal, amit együtt tudnak tölteni egy kis játékkal, mesével, de Jázminnal ez nincs így, őt teljes egészében én látom el. Mivel még szopizik, az etetése is az én dolgom, a fürdetésben néha besegít a férjem, de ez is elég ritka. Ennek ellenére boldog életet élünk, főleg nyáron, amikor jön egy kis nyaralás, és apa végre gyerekezhet, amennyit csak akar.”
Tarjáni Rita
