Egy lány életében nagyon fontos szerepet tölt be az apukája. Az enyém az egész életemet meghatározta. Mindig számíthattam rá. Olyan tanításokkal hagyott itt, amelyek minden időben útmutatóul szolgálnak számomra. Íme, a 10 legfontosabb dolog, amit apukámtól tanultam.
1. BÁRMIKOR HÍVHATSZ, ÉN MINDIG OTT LESZEK
Ez értendő volt a tinikoromban szervezett összes bulira, amire értem jött – akár az éjszaka kellős közepén is. De értendő volt arra is, ha valami bántott, hívhattam őt, mindig ott volt. És talán még most is…
2. A NŐK NAGYON ERŐSEK, DE KELL EGY FÉRFI, AKI MINDIG MEGVÉDI ŐKET
Apu volt a férfiideálom. Kislány koromban azt gondoltam, pont olyan férj kell nekem, mint ő. Tudtam, hogy akármi történjék is anyuval, a húgommal, vagy velem, apu meg tud védeni. Ő volt a bástyánk. Mindig mondta, hogy mennyire tiszteli a nőket az erejükért, és büszke, hogy én is erős vagyok, de azt soha ne felejtsem el, hogy nem kell annak lennem, mert az a férfi dolga.
3. MINDIG NEVESS – ÖNMAGADON IS
Bármilyen nehéz idők is jártak, apu mindig tudott nevetni. Mindenből viccet csinált, és így még a rossz dolgok is elviselhetőbbé váltak. A mosoly mindenre gyógyír, ez nagy igazság. Persze anyunak az agyára mentünk…
4. A CSALÁD A LEGFONTOSABB, EZÉRT ÉLÜNK
Mielőtt megszülettek a gyerekeim, ezt a fontos igazságot nem annyira kezeltem a helyén. Anyaként már persze minden világos. Ő is értünk volt.
5. LÉGY MINDIG ÖNMAGAD
Akkor is erre buzdított, amikor nagyon nem akartam az lenni, aki vagyok. Sokszor éreztem azt, hogy legszívesebben más valaki lennék, akinek sokkal jobb élete van, sikeresebb, szebb, stb., stb. Apu ilyenkor csak legyintett, és azt mondta, nincs annál értékesebb, mint ami bennem van. Az ember személyisége teszi őt egyedivé. Ha ezt elveszíti, vagy készakarva hagyja maga mögött, senkivé és semmivé lesz.
6. NEM KELL TENNED SEMMIT AHHOZ, HOGY MÁSOK SZERESSENEK
Apu szerint az az ember, aki nem hajlandó úgy elfogadni, ahogy vagyok, nem érdemes arra, hogy figyelembe vegyem. A szeretet önzetlen, és, ha valamit tennem kell mások szeretetéért, az nem igazi szeretet.
7. NEM KELL MINDENT ELFOGADNOD, AMIT ELÉD DOB A SORS
Az, hogy felül is bírálhatom a lehetőségeimet, nem volt számomra mindig egyértelmű. Sokszor kértem ki apu tanácsát. Munkalehetőségekkel, emberekkel kapcsolatosan. Ő mindig elmondta a véleményét, de döntenem nekem kellett. Ő tanított meg arra, hogy nemet is mondhatok. Nagyon nehéz volt megtanulni, de segített.
8. A JÓZAN ÉSZ SOKSZOR FONTOSABB ÜZENETET AD ÁT, MINT A SZÍVED
Apu szívember volt, bár ezt szerette mindig is letagadni. Olyan tiszta szeretettel kevesen szerettek, mint ő. Azonban mindig azt tanította, hogy legjobb, ha fontos döntéseknél a józan eszemre hallgatok, és nem kombinálom túl a dolgokat. Ez eddig bevált.
9. EDD MEG, AMIT KITÁLÁL
Ez nem azért volt fontos, mert szegények voltunk, és meg kellett enni, ami előttünk volt. Azért volt nagyon lényeges, mert ezzel megtiszteltük azt, aki az ételt készítette. Ez is a szeretet egyik megnyilvánulása volt apu szerint. És igen, nagyon jól esik, ha megeszik a főztömet.
10. FIGYELJ ARRA, HOGY MINDENBEN, AMIT CSINÁLSZ, LEGYEN SPIRITUSZ
Kedv nélkül csinálni valamit, az olyan, mintha csak azért csinálnád, hogy csinálj valamit. Nem bonyolult, mégis az egyik legnagyobb lecke, amit tőle kaptam. Azóta is ehhez tartom magam, csak olyan dologba vágok bele, amiben érzem önmagam, és a lelkesedés nem hagy alább később sem.
Kovács-Hain Zsuzsa
