„Jaaaj, ne stresszelj már annyit! Árt a babának!” – halljuk sokszor ezt az intelmet. De vajon mennyi igazság van benne? Tényleg hatással van a magzatra, ha az anya nem kiegyensúlyozott a várandósság alatt? Ennek jártunk utána.
Arról írtunk már korábban, hogy a pocakodban fejlődő kisbaba sok mindent érzékel a külvilágból, annak ellenére, hogy egy védő közeg, a magzatvíz veszi körül. A magzatburok mint egy óvó, védő, saját kis világ, tompítja ugyan ezeket a külső hatásokat, de azért a kisbabád igencsak érzékenyen reagál mindenre. Nemcsak a külső hatásokat érzékeli, hanem a te rezgéseidet, energiádat is. Ha jó a kedved, ő is jól érzi magát, ha viszont valami miatt nem vagy boldog, akkor az is kihat rá. Ahogy egyre nagyobb lesz, egyre többet és többet érzékel, és fogékonyabbá is válik.
Az érzékelésen túl, minden élethelyzetet, amelyet te megélsz, ő is megél. Így viszont ezek az élethelyzetek, és a te reakcióid kihatnak a baba születés utáni életére is.
Nehéz dolog ez, hiszen a várandósság tele van hangulatingadozással, stresszel, és hiába mondják az emberek, hogy nem szabad rossz hangulatnak lennie, mert nem tesz jót, ezt csak úgy nem lehet kikapcsolni.
MI OKOZZA A HANGULATOD INGADOZÁSÁT?
A várandósság alatt a szervezeted hormonháztartásában óriási változások zajlanak. Nem véletlen, hogy a hangulatod sem mindig felhőtlen. Nálam például sokszor volt olyan, hogy még egy reklám is sírásra késztetett, elvette a kedvem mindentől, vagy épp ellenkezőleg.
Persze fogalmam sem volt arról, hogy ilyenkor pontosan mi történik a testemben. A rossz hangulat, a feszültség hatására a szervezetben felszabadulnak olyan anyagok, amelyek egyből a vérbe jutnak, így természetesen a magzathoz is, hiszen a méhlepény összeköt benneteket. Ezek az anyagok benne is ugyanazt az érzést váltják ki, amit benned. Ha tartósan fennáll ez az állapot, az valóban nincs jó hatással a babádra, de rád sem, ezért feltétlenül tenned kell valamit a rossz hangulat ellen.
Próbálj sokat pihenni. A nyugalom segít felülemelkedni a rossz érzéseken. Ne vállald túl magad, mindig csak annyit csinálj mindenből, ami még jól esik. Előfordulhat, hogy a rossz hangulat miatt nehezebben telnek az éjszakák is, az alvás viszont elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a kisbabád egészségesen fejlődjön. Kérj segítséget orvosodtól.
A STRESSZT IS ÉRZI A BABÁD
Akármi is történik az életben, a stressz mindig ott van mint valami testőr, aki nélkül egy lépést sem tehetsz. Nem mindig rossz a stressz, van, hogy nagy szükség van rá. Ilyen szituáció például egy vizsga vagy fellépés, amikor a stressz segíthet, hiszen felturbóz, tuningol, lendületet ad. Ám a várandósság nem az az élethelyzet, nem az az állapot, amikor stresszre van szükséged. A babád érzi, amit érzel, tehát vigyáznod kell az olyan helyzetekkel, amelyek túlságosan felizgatnak, felidegesítenek, félelmet keltenek benned. Azért veszélyes a stressz, mert a kisbabád lassabban tud visszatérni egy nyugalmi helyzetbe, miután felizgatta valami. Te gyorsabban rendezed magadban a sorokat, ő azonban nem tudja, és ha állandósul nála a nyugtalanság, akkor az a fejlődésének szabhat gátat. A stressz ugyanis az életünk minden területére kihat: az alvásra, az érzelmi életünkre, az értelmi képességeinkre is. Ez utóbbi pedig már a méhben komoly alapokhoz juthat, amennyiben a körülmények megfelelőek, azaz van elegendő nyugalom.
Ha te stresszes vagy a várandósságod alatt, akkor a gyermeked nagyobb valószínűséggel lesz sírós, nyugtalan kisbaba, aki nem alszik jól, akinek „semmi sem jó”.
A stressz folyamatosan jelen van az életben, nemigen lehet semmissé tenni, kiiktatni. A legjobb az, ha a stresszt okozó problémára koncentrálsz, arra keresel megoldást. Jó lehet, ha valamilyen elfoglságot keresel magadnak, ami segít leküzdeni a stresszt, jó például a jóga vagy bármilyen torna, amit nem tilt meg az orvosod. A természetjárás és a séta kifejezetten pozitív hatású.
A SZORONGÁS ÉS AZ ÖNBIZALOMHIÁNY SEM MÚLIK EL NYOMTALANUL
Sajnos kismamaként az önbizalom elég sokszor meggyengül. Vannak, akik nehezen veszik tudomásul testük változásait, nehezen viselik az új élethelyzet hozta feladatok terheit. Én például folyamatosan azon aggódtam, hogy elég jó leszek-e az új szerepemben, jó anya leszek-e. Attól nem féltem, hogy nem tudok majd pelenkázni, vagy nem tudom jól ellátni a gyermekemet, mert sokszor láttam, hogyan „működik”. De vannak kismamák, akiket ezek a dolgok is félelemmel töltenek el. Az aggodalom és a bizonytalanság azonban nemcsak neked árt, hanem a legféltettebb kincsedre, a kisbabádra is kihat. Hihetetlennek hangzik, de az önbizalomhiányt a baba át tudja venni, és később neki is lehetnek önbizalom-problémái. Először is, felejtsd el a félelmet, hiszen ennek a picinek, aki a pocakodban fejlődik, te lehetsz a legjobb anyukája, más nem tudja jobban csinálni. Éld meg az apróságokat is sikernek. Minden kicsi dolog számít.
Gondold végig, hogy mi mindent érez a kisbabád abból, amit te is érzel. Vannak dolgok, amiket irányíthatsz. Ha teheted, miért ne tennéd. Ha pedig olyan dolog történik az életedben, amit már képtelen vagy irányítani, és rossz érzésekkel töltenek el, ne félj segítséget kérni. A kisbabád boldogsága, egészséges fejlődése és későbbi kiegyensúlyozott élete a tét, tedd hát azt, ami neki a legjobb.
Kovács-Hain Zsuzsa
