Amikor megszületik egy gyermek, ő lesz a szülők életének középpontja. A női testből anyai test lesz, ami már nem csak a tiéd és a párodé, hanem a babádé is. A férfiak persze alig várják, amikor egy kicsit újra az övék lehet a szerelmük, akit végre kisajátíthatnak maguknak.
Onnan kezdve, hogy egy baba megszületik, az anya és az apa prioritási listájának élén a csecsemő körüli teendők szerepelnek. Már az utolsó trimeszterre is az jellemző, hogy csökkennek a szexuális együttlétek, és a pár kicsit lelassít. A szexuális kapcsolat teljesen átalakul, amiért leginkább a hormonok felelősek. A nő a szülés előtt már anyává válik mind fizikai, mind lelki szinten. A teste ráhangolódik a kicsi érkezésére, és szülés után maga a kapcsolat is kissé alárendelt szerepbe kerül. A férfi, az apa szükségletei viszont nem sokat változnak, ez vezethet némi ellentéthez. Ha a kapcsolat szereteten és megértésen alapszik, akkor nincs gond, mert a vágyat elő lehet csalogatni még akkor is, ha anya és apa már nagyon fáradtak. Az anyát mindenben támogatják a hormonjai. Ezek segítségével hamar alkalmazkodik az anyai szerephez, illetve hangolja át magát. Az apánál azonban nincsenek jelen ilyen segítő hormonok, neki szüksége van arra, hogy az anya támogassa. Jó, ha részt tud venni a baba körüli teendőkben, ezzel könnyebben át tudja magát kapcsolni ő is “apa üzemmódba”. A sok tesztoszteron, ami tovább termelődik a testében, nem igazán segíti elő azt, hogy szexuális étvágyát ki tudja iktatni egy időre, legalábbis le tudja halkítani. Ha ez nem sikerül, akkor az anya úgy érezheti, a társa nincs egészen mellette, magányosnak érezheti magát. Emiatt nagyon fontos, hogy anya és apa a szülés után segítő társa legyen egymásnak.