Amikor megszületik egy baba, szinte azonnal elviszik (persze csak az együtt töltött idő után), hogy különböző vizsgálatokat végezzenek rajta. De vajon tényleg szükség van erre? Mire lehet következtetni a vizsgálatokból? Mi az az Apgar-teszt pontosan?
Milyen paramétereket mérnek az Apgar-teszt segítségével?
Öt alapvető fiziológiai paraméter segítségével mérik fel az újszülöttek egészségi állapotát; az első teszt (1 perces Apgar-érték) a méhen belüli állapotot tükrözi, a második (5 perces Apgar-érték) pedig további előrejelzésül szolgál.
Kategória | 2 pont | 1 pont | 0 pont |
Pulzus | 100/perc fölött | 100/perc alatt | nincs pulzus |
Légzés | Erőteljes sírás (és légzés) | Szabálytalan légzés | Nincs légzés |
Reflexek (az orrnyílást ingerelve vizsgálják) | Tüsszentés, köhintés | Grimaszolás, fintorgás | Nincs válasz |
Bőrszín | Rózsaszín | Test rózsaszín, végtagok kékes színűek (gyakori) | Kékes, lilás vagy sápadt szín |
Izomtónus | A baba aktívan mozgatja a végtagjait. | Visszafogottabb mozgás, ill. nem „áll ellen” a passzív mozgatásnak. | Végtagok ernyedtek, petyhüdtek. |
Eredmények:
- 8-10 pont: jó vagy kiváló eredmény, nincs teendő.
- 4-6 pont: további beavatkozás válhat szükségessé (oxigénmaszk, bőrstimuláció).
- 0-3 pont: súlyos-életveszélyes állapot, intenzív terápia.
Az első órákban, napokban többször is alaposan átvizsgálják a kisbabát:
Gerinc, csigolyák
- Egyszerű tapintásos vizsgálat segítségével meggyőződnek róla, hogy a csigolyák a helyükön vannak-e, illetve nem mutatkozik-e valamilyen nagyobb eltérés a gerincvelőben.
Fej és nyak
- Ellenőrzik a baba koponyacsontjait, kutacsait;
- szemügyre veszik szájpadlását (egészségesen fejlődött-e ki?);
- áttapintják a nyakat (cisztára utaló jeleket keresnek);
- illetve megvizsgálják a pici szemét, fülét és orrát.
Végtagok (kéz, lábfej, kar és láb)
- Megfigyelik a baba izomtónusát, izmainak erejét;
- meggyőződnek róla, nem fordulnak-e túlságosan befelé a lábacskái (ez dongalábra utalhat, de sokszor csak a méhen belüli helyszűke okozza az eltérést, amely néhány nap alatt helyreáll magától);
- valamint ellenőrzik az apróság kezén található redőket (rendszerint kettő van belőle, ha csak egy van, az utalhat Down-szindrómára is).
Csípő
- Elsődleges cél a veleszületett csípőficam, illetve a csípő rendellenes fejlődésének kiszűrése. (100 újszülött közül 1-2 babánál tapasztalható valamilyen csípőprobléma, jellemzően olyan csecsemőknél, akiknek a családjában már előfordult ilyesmi, esetleg farfekvéssel születtek vagy az utolsó időszakban kevés magzatvíz vette körül őket).
Belső szervek
- Óvatosan áttapintják a baba hasi szerveit (meggyőződnek azok méreteiről, helyes elhelyezkedésükről).
Nemi szervek, végbélnyílás
- Ellenőrzik, megfelelően fejlődtek-e ezek a szervek, kisfiúknál meggyőződnek róla, hogy a herék leszálltak-e a hasüregből.
Reflexek
A baba reflexeinek helyes működése megbízhatóan jelzi, hogy a központi idegrendszerrel is minden rendben van.
- Keresőreflex: ha a baba arcát lágyan megsimítjuk, fejét az inger irányába fordítja és kitátja a száját a mama mellét keresve.
- Szopóreflex: bármilyen – méretben is megfelelő „objektumot”, pl. egy kisujj – azonnal szopni kezd az újszülött.
- Lépési reflex: ha a hóna alatt megtámasztjuk a picit, aki ezzel egyidejűleg valamilyen felületet érez a talpa alatt; azonnal lépéseket fog tenni.
- Nyelési reflex: közvetlenül megszületése után a baba képes lenyelni az előtejet.
- Moro- (megriadási) reflex: ha kézben tartjuk a babát és esést utánzó mozdulatokat végzünk vele, ő azonnal megriad, kitárja karjait, illetve szétfeszíti ujjacskáit.
- Fogási reflex: ha ujjunkat a csecsemő tenyerébe tesszük, ő azonnal – és meglepő erővel – ráfog arra.
Komáromi Csenge