Sokan úgy vélik, a császármetszés menekülés azoknak az anyukáknak, akik nem akarják átélni a vajúdás fájdalmait. Aki császármetszéssel szült, az tudja, semmivel sem könnyebb, mint a hüvelyi szülés. Minden műtét kockázattal jár, így a császármetszés is. A regenerálódás lassúbb, a test fájdalmasabb. Maga, a tudat pedig, hogy egy műtéten esünk át, nem túl felemelő. Még akkor sem, ha a végeredmény egy csodaszép kisbaba.
MI A CSÁSZÁRMETSZÉS?
Komoly hasi műtétről van szó, amelynek nagyobb a kockázata, mint a hüvelyi szülésnek. Az orvos megnyitja a méhet, és kézzel segíti világra a babát. A császármetszést – a tévhittel ellentétben – nem lehet kérni. Csak akkor végzik el, ha szakmailag indokolt. És csak akkor indokolt, ha valamilyen okból a hüvelyi úton történő szülésnek nagyobb a kockázata, akár az anyára, akár a babára, akár mindkettőjükre nézve. Bármilyen fejlődési rendellenesség indokolttá teszi, ahogy a kisbabát érő oxigénhiány és a terhességi toxémia is. Más, már meglévő betegségek is szükségessé tehetik a császármetszést. Ilyen például az anya szívproblémája. Az orvos minden esetben figyelembe veszi az összes tényezőt.
A császármetszés lehet tervezett vagy sürgősségi is. Tervezett császármetszésre egy megbeszélt időpontban kerül sor, előtte egy nappal a kismamának be kell feküdnie a kórházba, hogy a szükséges laborvizsgálatokat elvégezhessék.
Sürgősségi császármetszésre akkor van szükség, ha a megkezdődött szülés közben fellép valamilyen komplikáció, amely veszélyes lehet a magzatra vagy az anyára, esetleg mindkettőjükre. Az orvosi döntés és a baba kiemelése között ilyenkor nem telhet el sok idő, maximum fél óra. Az életmentő császármetszés pedig még gyorsabb döntést és cselekvést igényel.
ÍGY ZAJLIK A BEAVATKOZÁS
ELŐKÉSZÜLETEK
A tervezett műtét előtt a kismamát mindenre kiterjedő, részletes információval látják el, hogy tudja, mire számítson. Konzultálhat az altatóorvossal, megbeszélhetik az érzéstelenítés lehetőségeit. Beleegyező nyilatkozatot is szükséges aláírni.
A császármetszés előkészületei mindig az adott kórháztól függnek. Van, ahol a műtét előtt végeznek beöntést, borotválást, máshol nem.
A beavatkozás előtt néhány fontos vizsgálatra is sor kerül. Végeznek CTG-t, megmérik a vérnyomást, valamint kérdéseket is feltesznek a várandósság lefolyásáról, előzményeiről, allergiáról, gyógyszerérzékenységről is tájékozódnak.
Az előkészületek része az is, hogy a kismama infúziót kap, valamint katétert is vezetnek a húgyhólyagba. Ez azért fontos, hogy csökkentsék az esélyét annak, hogy a hólyag sérüljön, vagy túlfeszüljön.
Ha tervezett császármetszésről van szó, akkor azt javasolják, hogy 12 órával a műtét előtt ne egyen a kismama.
HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉS VAGY ALTATÁS
Az alapfelállás az, hogy epidurális vagy spinális érzéstelenítést alkalmaznak a gerincnél. Ez lehetővé teszi, hogy az anyuka ébren legyen a beavatkozás közben, mivel a módszer helyi érzéstelenítés, csak deréktól lefelé hat, a kismama semmilyen fájdalmat nem érez majd. Ha ez a módszer valamiért nem alkalmazható, akkor altatásban kell elvégezni a császármetszést. A sürgősségi, életmentő császár esetén is általában altatják a kismamát.
A MŰTÉT
A beavatkozás megközelítőleg fél órás, de lehet több is. Fekvő helyzetbe helyezik a kismamát, felkerülnek rá azok a műszerek, amelyek végigkísérik a baba és a mama állapotát. A kismama hasát fertőtlenítővel kenik be, és amint az érzéstelenítő kifejti hatását, elkezdik a császármetszést.
A műtét elvégzésének többféle technikája is van. Arról, hogy az adott esetben melyiket alkalmazzák, a császármetszést végző orvos dönt. A leginkább használatos módszer manapság a „bikinimetszés”, ami később alig látszik majd. A has belsejében azonban nagyobb eltérések lehetnek, hiszen minden helyzet más és más.
A Joel Cohen nevéhez fűződő „bikinimetszés” egy vízszintes vágás, amit a szeméremcsont felett ejt meg az orvos. Azért alkalmazzák előszeretettel, mert az operáció ideje ezzel lerövidül, valamint csökken a szövődmények kialakulásának esélye is.
A sokak által ismert, klasszikus, hosszanti metszést az orvosok a nagyon sürgős, életmentő, veszélyes eseteknél alkalmazzák.
A külső bemetszést követően az orvos nem használ szikét az izmok és a hashártya szétválasztásakor, az eszközt a méhen ejtendő apró bemetszésnél veszi elő újra. A néhány centis vágáson át kézzel emeli ki a magzatot, a burokrepesztés után.
Amikor kint van a baba, eltávolítják a méhlepényt is, mindent leellenőriznek odabent, és összevarrják a méhen ejtett bemetszést. A seb váladékozhat, ennek elvezetése szükséges lehet, így egy dréncsövet tehetnek a hasba, amit hamar, egy nap elteltével kivesznek. A hasfalon ejtett vágást is összevarrják, majd a sebet egy gézlappal fedik be, hogy lélegezni tudjon.
A babát azonnal ellátják, majd az anyuka is láthatja a picit.
AMIKOR VÉGE VAN A MŰTÉTNEK
A kismama, aki immár édesanyává lett, egy külön kórterembe kerül, ahol együtt lehet a kisbabájával. Ez az őrzőkórterem. Itt segítenek mellre tenni a kicsit. A húgyhólyagban még mindig bent van a katéter, amit a műtétet követő napon eltávolítanak, és várják, hogy az anyuka el tudjon menni vécére. A bélműködés ilyenkor még nem az igazi, ezért szilárd ételt nem ehet addig, amíg az meg nem indul. Ha minden rendben, a következő napon már arra a kórházi osztályra kerül az anyuka, ahol a többi édesanya is fekszik, többnyire a kisbabájával. Ez a gyermekágyas osztály. Itt a csecsemősnővérek segítenek a kisbaba körüli teendőkben, megmutatják, hogyan kell pelenkázni, fürdetni. Ha nincs panasza az anyának és a babának sem, akkor általában 4 nap múlva hazamehetnek.
Ahogy fent említettem, a császármetszés műtét, és ennek okán kockázatai is lehetnek, szövődmények alakulhatnak ki. Ezek kialakulásának kockázata azonban – a műtétek számához képest – alacsony. Tudnod kell, hogy ha császármetszés mellett dönt az orvosod, az ugyanolyan természetesnek számít, mint a hüvelyi szülés. Nem szabad elhinned senkinek, hogy attól, hogy császárral szültél, nem vagy ugyanolyan édesanya, mint mások. A gyermeked benned növekedett, és megszenvedtél a világra hozatalával. Anya vagy!
Kovács-Hain Zsuzsa
