A KICSIKET NEM LEHET TÚLSZERETNI!
A kisbaba sírással jelzi, ha valami baja van, szüksége van valamire, vagy egyszerűen csak az édesanyja közelségére vágyik. Vannak olyan nézetek, melyek szerint a síró csecsemőt akkor lehet a legjobban megnyugtatni, ha magunkhoz öleljük, dajkáljuk kicsit, dédelgetjük. Mások szerint nem szabad felkapkodni a gyereket, mert megszokja, és soha nem lehet majd önállóságra nevelni. Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy melyik csoportba tartozik, de gondoljunk csak bele… egy csecsemő vajon lehet akkora manipulátor, hogy csak azért sír, hogy felkapkodjuk? Ugye, hogy ez a megközelítés eléggé abszurd. A baba, aki nemrég került ki a nagyvilágba egy óvó, védő, biztonságos közegből, az anyaméhből, igencsak meg lehet ijedve, amikor azt tapasztalja, hogy egyedül van. Számára már az is egyedüllét, ha csak a kiságyban van, vagy egy pillanatra nem érzi a közelséget. A kisbabákat nem lehet túlszeretni. A szeretet, a közelség elemi szükséglet!
AZ ÖLELÉSNEK, AZ ÉRINTÉSNEK RENGETEG POZITÍV HATÁSA VAN A KISBABÁKRA MINDEN ÉLETKORBAN. KUTATÁSOK BIZONYÍTJÁK, HOGY AZOKNAK A GYERMEKEKNEK, AKIK SOK-SOK ÖLELÉST KAPTAK A SZÜLEIKTŐL, JOBBAN FEJLŐDIK AZ AGYUK, SŐT HOSSZÚ TÁVON IS KIHAT AZ EGÉSZSÉGÜKRE A KONTAKTUS.
BŐR-BŐR KONTAKTUS
De nemcsak a szükségletei kielégítése miatt nagyon fontos a sok ölelés, hanem azért is, mert az egészséges agyi fejlődéshez egyértelműen elengedhetetlen. Időre született kisbabáknál és koraszülötteknél is kimutatták, hogy az ölelés kifejezetten pozitív hatással van az agyi fejlődésre. Koraszülöttek esetében viszont az ölelés ennél jóval többre képes, nem véletlen, amikor a koraszülött intenzív osztályokon bőr-bőr kontaktussal igyekeznek a kisbabák életfunkcióit javítani.
HA NEM DÉDELGETED ELEGET, SÍRÓSABB LEHET
Egy kisbaba életében a biztonságérzet a kezdeti időszakban talán a legfontosabb. Az evés-alvás kettősén kívül, ez az a szükséglet, ami minden csecsemő fejlődését meghatározza. Ha sír, és felveszed, az számára azt jelenti, minden rendben, biztonságban vagyok. Ez a kötődés idővel kicsit változik, alakul, ahogy a baba értelme is fejlődik, változik és alakul. Felfedezi, hogy nincs egyedül, amikor leteszed a kiságyba, megnyugszik akkor is, ha hallja a hangod, vagy megsimogatod. Ha sokat dédelgeted, nem sír majd, hiszen tudja, hogy van biztonság, nem kell félni. Ha azonban nem kapja meg a kellő mennyiségű érzelmi támogatást, azaz nem ölelgeted, nem dédelgeted eleget, akkor félelem lesz rajta úrrá, folyamatosan sírni fog, hiszen csak így tudja elmondani, hogy neki most valami nagyon nem jó.
A szeretet meghatározó emberi érzés, és kihat sok-sok fejlődési folyamatra, az értelemre, az agyra is. Hidd el, nem lehet eleget ölelni, nem lehet túl sokat szeretni! A gyermekednek szüksége van rád, hiszen 9 hónapig a tested nyújtott számára biztonságot, óvó kis fészket. Ez a fészek megszűnt a születésével, ezért segítened kell, hogy ne érezze a hiányát olyan nagyon. Kizárólag a testi kontaktus alkalmas arra, hogy a baba továbbra is biztonságban érezze magát, megfelelően fejlődjön.
Az ölelés, az érintés még életet is menthet. A közelmûan szárnyra kapott egy történet, melyben egy 25. hétre született kisbaba életéért küzdöttek az orvosok a koraszülött intenzív osztályon. A baba életfunkciói nagyon rohamosan romlottak, így a szülőket értesítették, hogy jöjjenek elbúcsúzni a picitől, nincs mit tenni. Az édesanyja magához ölelte, és ott tartotta a mellkasán egy kicsit. A kisbaba oxigénellátottsága és életfunkciói a csodával határos módon javulni kezdtek. Az orvosok nem tudták, mire vélni. Az édesapa csak annyit mondott: „Ölelésre volt szüksége.”
Kovács-Hain Zsuzsa
