Újszülöttkornak a kisbaba első hónapját (tágabban a második is beletartozik) tekintjük. Ekkor még védi őt az a passzív immunitás, amit az édesanyjától kapott, sőt, az anyai hormonok hatása is érezhető még. Ez az az időszak, amikor a kicsi alkalmazkodik ahhoz a világhoz, amelybe megérkezett.
AZ ÉRETT MAGZAT
Orvosilag érettnek számít a baba, ha a terhesség 37. hete után jön világra és a súlya több, mint 2 és fél kiló. Nagyon érdekes dolgok történnek ilyenkor egy kisbabával. A bőre folyamatosan változik, érik még: a hámban a védelmet biztosító szaru előanyag ekkor fejlődik ki, az irha vérellátása, a bőralja zsírszövete és a faggyúmirigyek is folyamatos érésben vannak. Ilyenkor a védelmi funkciók még nagyon éretlenek, ezért van az, hogy az újszülöttek bőre többnyire száraz és sérülékeny.
Az egészséges újszülött kisbaba bőre rózsaszín, puha és vékony, piheszerű szőrszálak fedik a hátat. Ez a lanugo, ami a születés előtt nagyrészt lekopik a babákról, de egy kis részen megmaradhat. A fejbőrt és a hajlatokat (de vékonyan az egész testet) magzatmáz fedi, amelynek feladata a magzatvíztől való bőrvédelem és a születés segítése. Faggyúból, leváló hámsejtekből és lanugóból áll.
Ha a baba koraszülött, akkor a bőre nem rózsaszínű, hanem sötétvörös, a lanugo nemcsak a háton, hanem a fenekén is jelen van, és nem vékony, hanem vastagabb szálakból áll. A baba bőre áttetsző, látszanak a bőr alatti erek.
SZÜLETÉS UTÁN
A BABA LÉGZÉSE
Érdekes megfigyelni, hogy a kisbabád nem úgy lélegzik, ahogy te. Ez sokszor még aggodalomra készteti a friss édesanyákat, hiszen rettegnek, hogy nehogy valami baja legyen a kisbabának. Újszülöttkorban azonban teljesen természetes, hogy a baba légzésének ritmusa nem állandó, és a légvételek sem egyformák.
A BABA VIZELETE ÉS SZÉKLETE
A kicsi születése után szinte azonnal pisil. A vizelet mennyisége kevés, színe és szaga nincs. Az első egy-két napban a széklet még nem a klasszikus értelemben vett széklet, hanem ún. magzatszurok, vagyis mekónium. Ez egy szurokra hasonlító anyag, ami feketés zöldes színű, ragacsos állagú, epefestéket, hámsejteket és nyákot tartalmaz. Később, úgy a harmadik naptól már az anyatej miatt a széklet és a magzatszurok keveredik, a széklet színe emiatt zöldes-sárga. Az anyatejes széklet aranysárga és kissé savanykás szaga van.
A BABA LÁTÁSA ÉS HALLÁSA, TAPINTÁSA, ÍZLELÉSE, SZAGLÁSA
A nap nagy részében alszik a baba, a szemét nem sokat tartja nyitva. Erős fény hatására általában összerezzen és felhúzza a lábait. A kicsi csak bizonyos távolságban, a szemétől úgy 20-50 cm-re lát jól. A hallása nem éles még a születés utáni időszakban, ugyanis a hallójáratában váladék van, ami blokkolja a hallást. Újszülöttkorban a tapintás, az ízlelés és a szaglás mind kifejlettek, érettek. A baba mozgása azonban még nagyon rendezetlen, feltétlen reflexeken alapul.
AZ ÚJSZÜLÖTTKORI SÁRGASÁG
Gyakori jelenségről van szó, ami nem feltétlenül kóros. Ha a bilirubin szintje a vérben meghaladja a normál értéket, akkor kezelni kell a sárgaságot. Általában már a születés utáni első napban észlelhető, és egy hétig biztosan eltart. Érett újszülöttek 60%-ánál tapasztalható az élettani sárgaságnak is nevezett jelenség. Az anyatejes kicsik egy része akár egyhónaposan is lehet még sárga, erre fokozottan figyelni kell.
Tarjáni Rita
